Az óratervezés a hatékony tanítás egyik alapja, melyet mostanában, a portfólió bevezetése óta, gyakrabban hallhatunk, mint az elmúlt évtizedekben, persze ez addig is jelen volt az oktatásban. Ilyenkor sokakban felmerül, hogy miért is van szükség erre a rengeteg időt felemésztő folyamatra? S egyáltalán hogyan lehet jó óratervet készíteni? Vannak bizonyos szempontok, melyeket figyelembe vehetünk/ kell vennünk? Egy jó óratervvel felkészülhetünk minden helyzetre, ami egy tanórán kialakulhat?
Felmérések kimutatták, hogy egymás után két rossz pedagógus elég ahhoz, hogy még a legjobb képességű diák teljesítménye is felére csökkenjen, minden kompetenciája ellenére. Ezért is szükséges, hogy a pedagógus mindig alaposan átgondolja, mit és hogyan szeretne a tanórán csinálni, mert a legapróbb hibának is súlyos, hosszútávú következményei lehetnek. Természetesen kész szabályok, mindig működő stratégiák nincsenek, de sok hasznos könyv jelent meg ezzel a témával kapcsolatban és ezek rengeteg gyakorlati (kipróbált) tanáccsal szolgálnak azoknak a pedagógusoknak, akik a lehető legjobban szeretnék megtervezni a tanórájukat. Ilyen tanács például, hogy mindig kezdjünk a nehezebb feladatokkal és aztán térjünk át a könnyebbekre, illetve ne az óra legvégén adjuk fel a házi feladatot, továbbá mindig készüljünk tartalék feladattal. Egy pontosan elkészített óraterv leginkább a kezdő pedagógusok számára fontos, hiszen számukra egyfajta biztonságérzetet ad, de minél többet tanítunk és minél nagyobb tapasztalattal rendelkezünk annál kevésbé lesz szükségünk részletes óratervre, hiszen egy idő után úgyis feladatláncok lesznek a fejünkben, ilyenkor már egy óravázlat is elegendő.
Az óratervezés egy meglehetősen kreatív, kognitív tevékenység, melyben a legfőbb szerepe a tanár egyéniségének és gondolkodásmódjának van.
Persze pedagógusként fel kell készülnünk arra, hogy az események nem mindig alakulnak az előzetes tervek szerint és ilyenkor rögtönözni kell és az egész tervet a csoport/osztály igényeinek megfelelően átalakítani a lehető legrövidebb időn belül.
A óratervezés legfőbb célja, hogy látható, megfigyelhető eredményeket érjünk el vele. Az óratervezés leggyakoribb célja, hogy valamit tudjon vagy értsen a diák, de felmerül a kérdés, vajon tényleg tudja? Honnan látom én tanárként, hogy ő azt érti? Ha látható eredményeket szeretnénk elérni, akkor ne azt várjuk, hogy tudja, hanem azt, hogy alkalmazza, leírja, meg tudja magyarázni vagy képes legyen definiálni.
A héten az egyetemen csoportokban kellett egy-egy óratervet megnéznünk és legjobb tudásunk szerint kijavítanunk. A javításnál bizonyos szempontokat, irányelveket figyelembe véve haladtunk, mint például, hogy mennyire van érthetően megfogalmazva, mennyire írja le pontosan az aktuális feladat célját vagy mennyire figyel az időbeosztásra. A leggyakoribb hibák abból adódtak, hogy nem tudta pontosan megfogalmazni, hogy mit is akar elérni az adott feladattal mint például, hogy milyen kompetenciákat szeretne fejleszteni vele, milyen oktatási/képzési/ nevelési céljai vannak a tanórán.
Örülök, hogy ezt a javítást csapatban kellett megcsinálni, mert minden egyes pontot, amivel problémánk volt megbeszélhettük egymással, megerősíthettük egymás véleményét és együtt fogalmaztuk meg a javított verziót, ez így kezdőként, tapasztalatlanul egyedül nem ment volna ilyen egyszerűen. :)
Akit érdekel az átjavított verzió az alábbi linken meg is találja:
https://docs.google.com/document/d/1kfiSvicCLE3YV0e91E6JMEZXGaauHgmYqLX3nuzbkeo/edit
Az alábbi óraterv és a hosszú közös javító munka is azt mutatja, hogy érdemes minél előbb elkezdeni terveket készíteni és átgondolni, hogy mik is a céljaink tanárként, nem csak az adott tanórán, hiszen a tanítás egy hosszan tartó folyamat, 45 perc után csak a tanóra ér véget. :)
